Megközelítette a koronavírus-járvány előtti szintet az Európai Unióban végzett gazdasági tevékenység miatti üvegházhatású gázok kibocsátása 2021 harmadik negyedévében - közölte az unió statisztikai hivatala (Eurostat) kedden.
40 éves fennállásának eddigi legnagyobb volumenű távhőtermelését, közel egymillió gigajoule (GJ) hőenergia előállítását érte el a tavalyi évben a Budapesti Közművek tulajdonában lévő Fővárosi Hulladékhasznosító Mű, ami 28 ezer átlagos budapesti háztartás éves távhőigényét biztosította környezetbarát, fenntartható módon – hívta fel a figyelmet a Budapesti Közművek keddi közleménye. A Hulladékhasznosító Mű a 2021-es működése során 28 millió m3 földgáz felhasználását takarította meg Magyarország számára, illetve mintegy 60 000 tonna CO2 kibocsátás-csökkenést eredményezett, és további mintegy 100 tonna egyéb légszennyezés kibocsátásának elmaradását érte el.
Korábban számoltunk be róla, hogy 2021-ben Európa 25 vezető bankja együttesen 55 milliárd dollárt biztosított az olaj- és gázkitermelés bővítését tervező energetikai vállalatok számára. A globális helyzetkép ennél talán még rosszabb a szénkitermelő projekteket illetően, egy új kutatás szerint ugyanis a kereskedelmi bankok 2019 óta 1500 milliárd dollárt irányítottak a széniparba - áll a CNBC cikkében.
Egy hétfői jelentés szerint az európai bankok több milliárd dollárnyi finanszírozást nyújtanak olaj- és gázkitermelés bővítésére, annak ellenére, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség, a globális felmelegedés lassítása érdekében, ellenzi az ilyen jellegű új létesítményeket - írja a Reuters.
A legideálisabb helyzet az lenne, ha családok energia- és élelmiszerköltségei nem emelkednének a zöld átállás során, megelőzve ezzel a lakossági terhek növekedését, illetve biztosítva a klímasemlegességi átmenet társadalmi támogatottságát. Figyelembe kell azonban venni, hogy hiába nem fizetnének közvetlenül a háztartások a zöld átállásért, más költségek szükségszerű növekedése miatt közvetetten nem maradnának ki belőle. Ha pedig „semmit sem teszünk”, akkor hosszú távon nézve biztosan a legdrágább lehetőséget választjuk. A Green Policy Center cikkében azt vizsgálta, hogy kimaradhatnak-e a háztartások a zöld átállás költségeiből.
Egészen elkeserítő, hogy az Európai Bizottság friss adatai szerint tavaly átlagosan 505 kg szemetet termeltünk fejenként az EU-ban, 4 kg-mal többet, mint 2019-ben és 38 kg-mal többet, mint 1995-ben. Jó hír legalább, hogy Magyarország azon kevesek között van, ahol sikerült csökkenteni a kommunális hulladék mértékét.
A Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) és a Greenology Zöldinnovációs Fenntarthatósági Tudásközpont együttműködnek a környezettudatos zöldinnovációk építésgazdasági szektorban való felgyorsítása érdekében – jelentette be Prof. Dr. Boros Anita, a Tudásközpont vezetője.
A globális felmelegedés nyomán növekvő fizikai kockázatok, valamint az ezek tompítására hivatott átállásból eredő kockázatok a gazdaság terén is egyre fokozódó mértékben éreztetik hatásukat. Az MNB hosszú távú klíma-stressztesztje azt mutatja, hogy az egyes gazdasági szereplők hiteltörlesztési képességére mindez jelentősen eltérő mértékben hat. E különbségek hatással lesznek a bankok helyzetére, kitettségi viszonyaiktól függően.
Az adatok mérése és megosztása elengedhetetlen ahhoz, hogy az ellátáci láncok és bármely vállalat karbonmentesítése megtörténhesen. Mégis lehetetlen kihívásnak tűnik, hogy egy nagyvállalat a több száz, vagy akár ezer beszállítójáról minden kibocsátási adatot tudjon, úgy, hogy minden beszállítónak további partnerei és beszállítói vannak, vagyis újabb több száz céges karbonlábnyomot kellene számításba venni. És így gördül tovább az adatigény az egyre kisebb és kisebb cégekre. Erre a problémára reagálva hozta létre a Boston Consulting Group és a CDP a mesterséges intelligencián alapuló platformjukat, ami közös kibocsátási adatmegosztásra hívja az ellátási láncok minden egyes szereplőjét.
Túligényelték a nagy lakossági napelemes EU-pályázat első fordulós keretösszegét, azaz több, mint 101 milliárd forintnyi támogatási igény ömlött be a rendszerbe - tudta meg a Portfolio az Innovációs és Technológiai Minisztérium Sajtóosztályától.
Uniós szinten és Magyarországon is egyre élénkebb érdeklődés tapasztalható a cégek részéről a hosszú távú zöldáram-beszerzési megállapodások (PPA-k) iránt, melyekkel a társaságok mérsékelhetik a piaci áramárak emelkedéséből és ingadozásából eredő kockázataiakat. Az Európai Bizottság nyilvános konzultációt indított a PPA-beruházások megkönnyítéséről, itthon pedig egyeztetést tartottak a témáról az érintettek bevonásával.
13 új energiahatékonyság-javító intézkedéssel egészítené ki a fél éve megjelent EKR-katalógusát a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), amely most szakmai egyeztetést kezdeményez a sztenderd jegyzék újonnan kidolgozott intézkedéslapjairól.
Az Eurostat friss adatközlése szerint Magyarország az uniós átlag felett, a régióban a legjobban teljesít a közlekedésben használt megújuló energiaforrások részarányában. A kimagasló eredményt tovább javítja a Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv, amely több intézkedéssel is ösztönzi az elektromos mobilitás elterjesztését - írta közleményében az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).
Elképesztő károkat okozott a január 30-i orkán Magyarországon. Egyetlen nap katasztrofális időjárása nyomán közel harmadannyi kárbejelentés futott be a biztosítókhoz, mint a tavalyi teljes – négy hónapos – viharszezonban. A kárösszeg is kirívónak ígérkezik, tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
Izland - a világban még bálnavadászattal foglalkozó három ország egyike - 2024-től le akarja állítani a vadászatot a csökkentő kereslet miatt - tájékoztatott pénteken Svandís Svavarsdóttir halászati miniszter.
Az ipari méretű naperőmű beruházásokat világszerte sújtó gondok - ellátási lánc problémák, emelkedő alapanyag- és rendszerköltségek - ellenére 2021-ben valószínűleg rekord mértékben nőtt az összesített magyarországi fotovoltaikus termelő kapacitás. Ez nagyrészt a háztartási méretű naperőművek szegmensének köszönhető, ahol a bővülés a támogatások és az elszámolási rendszerben bejelentett, majd elhalasztott változással kapcsolatos várakozások hatására most először megközelíthette a napelemparkokét.
Az energiaadóztatás elősegítheti az éghajlatváltozással kapcsolatos eredmények elérését, a jelenlegi adószintek azonban nem veszik figyelembe, hogy a különböző energiaforrások milyen mértékben szennyeznek - mutatott rá hétfőn közzétett jelentésében az Európai Számvevőszék.
Teljes átírás helyett csak kisebb változtatások, finomhangolások várhatók abban a feltételrendszerben, ami szerint a gáz és a nukleáris energia beruházások fenntarthatónak minősülhetnek az Európai Unióban az energia átmenet során – jelezte a szerdán bemutatandó nagy jelentőségű uniós taxonómia rendelet várható tartalmát a Politicónak a pénzügyekért felelős uniós biztos.
Egyelőre túlságosan korai lenne a bioenergia - vagyis a biomasszából előállított energia, például a fatüzelés - fenntarthatósági kritériumainak felülvizsgálata tíz uniós tagállam, köztük Magyarország kormánya szerint, melyek a 2022 első félévi francia EU-elnökség és az Európai Bizottság részére címzett közös levélben hangsúlyozzák ezen álláspontjukat.
Az Európa-szerte magasabb fogyasztás, a német szélhiány miatt is megugró fosszilis termelés és a termelési tényezőárak drágulása együttesen decemberben hihetetlenül magas villamosenergia árakat okozott a kontinensen és ezzel együtt is negyedszerre dőlt meg a hónap során a magyar áramfogyasztási rekord – derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) ma közzétett decemberi árampiaci jelentéséből. Az anyag rámutat arra is, hogy éves karbantartások és üzemzavarok miatt a paksi atomerőmű karácsony előttig szokatlanul kevés áramot termelt, ezért az év/év alapon 5,3%-os decemberi magyar fogyasztásnövekedés miatt az itthoni áramfelhasználás 32%-át az importnak kellett fedeznie.